A dolgozat, hogy áttekintést adjon a legfontosabb nemzetközi, európai és magyar állami jogszerkezetek rendelkezésekről, amelyek a migráns befogadását a határokon meghatározzák. Következően még összefoglalást add a beadandó író a jelentős bírálatokról és jogi ellenvetésekről, mielőtt egy rövid általános és kilátást adandó végszóval zár.
A még mai napig is rendkívülien jelentős migráns-, vagyis menekültválságot, sokszor csak gazdasági, erkölcsi vagy tények nélküli érvekkel megvitatkozták. Ehhez kötődően néha úgy tűnhetett, hogy a mai komplexus társadalomnak szolgáló jogi pozitivizmust különböző politikusok teljesen elfelejtették, és ezután a sima politikus eszköz nyert a diskurzusokban.
Viszont a migrációs nyomás a következő években az IWF szerint is csak gyarapodhat, várható, hogy a következő évtizedekben az Afrikából kivándorló ember száma húsz milliót érhetne el évente. Európában belül pedig eltérő stratégiák lettek kifejleszttetve, ami főleg az EU- határ országokat lepénykényszerbe tette. Ugyanis Magyarország a határ „lezárását” választotta, amit későbben több balkáni országok is követték; vagyis már léteztek határvédelmi bástyák, mint a spanyol Mellilla vagy Ceuta exklávékban.
Ahhoz képest főleg a magyar példát kritikákkal szembesítették, például az Amnesty International szerint több nemzetközi szerződésekkel ellenkezésben állnak a magyar tranzitzónák és a menedékkérő jog szigorúsítása. Másképp is szeegyeztethetetlen lenne a magyar korlát a közös európai értékekkel, úgy volt francia külügyminiszter Laurent Fabius.
Ehhez hivatkozva nem megteremtettetek egy EUGH döntést, csak az úgy nevezett „kvótáról” létrehoztak döntést 2017. szeptemberben, ami megokozott többoldalú médiaviharokat. Mivel az ítélet nem elsősorban határvédelmi ügyjel foglalkozott, nehéz európai bírósági döntésekkel ebben a határvédelemmel kötődő migráns befogadásával jogi alapokat bemutató dolgozatban érvelni.
Tagolás
1 Bevezetés
2 Nemzetközi jog alapjai
3 Európai határvédelem - jogi alapok
3.1 Schengen
3.2 Dublin
3.3 Befogadási feltételek
3.3.1 2013/32/EU Irányelv
3.3.2 2013/33/EU Irányelv
4 Magyarország jogi alapjai
5 A migráns krízisben problematikus jogi ügyek Magyarországon
6 Összefoglalás
1 Bevezetés
A még mai napig is rendkívülien jelentős migráns-, vagyis menekültválságot, sokszor csak gazdasági, erkölcsi vagy tények nélküli érvekkel megvitatkozták. Ehhez kötődően néha úgy tűnhetett, hogy a mai komplexus társadalomnak szolgáló jogi pozitivizmust különböző politikusok teljesen elfelejtették, és ezután a sima politikus eszköz nyert a diskurzusokban.
Viszont a migrációs nyomás a következő években az IWF szerint is csak gyarapodhat, várható, hogy a következő évtizedekben az Afrikából kivándorló ember száma húsz milliót érhetne el évente.1
Európában belül pedig eltérő stratégiák lettek kifejleszttetve, ami főleg az EU- határ országokat lepénykényszerbe tette. Ugyanis Magyarország a határ „lezárását” választotta, amit későbben több balkáni országok is követték; vagyis már léteztek határvédelmi bástyák, mint a spanyol Mellilla vagy Ceuta exklávékban. Ahhoz képest főleg a magyar példát kritikákkal szembesítették, például az Amnesty International szerint több nemzetközi szerződésekkel ellenkezésben állnak a magyar tranzitzónák és a menedékkérő jog szigorúsítása.2 3 Másképp is összeegyeztethetetlen lenne a magyar korlát a közös európai értékekkel, úgy volt francia külügyminiszter Laurent Fabius.4
Ehhez hivatkozva nem megteremtettetek egy EUGH döntést, csak az úgy nevezett „kvótáról” létrehoztak döntést 2017. szeptemberben, ami megokozott többoldalú médiaviharokat.5 Mivel az ítélet nem elsősorban határvédelmi ügyjel foglalkozott, nehéz európai bírósági döntésekkel ebben a határvédelemmel kötődő migráns befogadásával jogi alapokat bemutató dolgozatban érvelni. Ezáltal a dolgozat értelme, hogy áttekintést adjon a legfontosabb nemzetközi, európai és magyar állami jogszerkezetek rendelkezésekről, amelyek a migráns befogadását a határokon meghatározzák. Következően még összefoglalást add a beadandó író a jelentős bírálatokról és jogi ellenvetésekről, mielőtt egy rövid általános és kilátást adandó végszóval zár.
2 Nemzetközi jog alapjai
A második világháború és az ezt követő tömegmenekülések után a 1945-ben alapított Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése kinyilatkoztatta „Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát”, ami egy jogilag nem kötelező dokumentum, de mégis fontos alapokat és később ius cogens – jogot (nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályokat) vagy legalább szokásos nemzetközi jogot (ugyan például a cikkek 3-5) létrehozott. Ugyan található következendő a 14. Cikk (I)- ében: „Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.”6. Köthetően 1951-ben született a genfi „menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény”, ami meghatározza az államok kötelezettségeiket, úgyhogy szükséges rendelkezésre bocsátás a menedékfolyamatokban, vagyis a centrális „Non-Refoulement” elv, a szerint tilos a menekültek visszautasítása olyan országokba, ahol elvárható a menekültek kínzása, azok elleni kegyetlenségük végigjárása satöbbi. Ez az elv az opinio juris szerint tekinthető, mint nemzetközi szokásjoghoz és minden egyik országnak kötelező.7 A visszaküldés tilalma továbbá nem tartalmaz feltétlenül menedék iránti jogi igényeket, de tiltott a visszatérés elutasított menedékjogot kérőktől bizonytalan országokba.8 Elvileg mindenki igénybe veheti a visszaküldés tilalma elvet, bűnözőket, terroristákat és dezertőröket beleértve.9 Kivétele az állambiztonsági érdek, ami a 33. cikkben („A kiutasítás vagy visszaküldés („refoulement”) tilalma) le van írva: „A jelen rendelkezésből folyó kedvezmény [a menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény] azonban nem illeti meg azt a menekültet, akiről alaposan feltehető, hogy veszélyezteti annak az országnak biztonságát, amelynek területén van, vagy aki mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, veszélyt jelent az illető ország lakosságára nézve.”10.
Másképp található is az általánosan akceptált menekültnek a definíciója az első cikkben, de ugyanis az ehhez kötődő kizárandó tények. Magyarország bizony csatlakozott a genfi konvencióhoz. A nemzetközi jog biztosítja a keretet az egyedi alkotmányos, vagyis törvényi szabályok létrehozásának és működésének, viszont még mindig különböznek a különböző EU tagállamoknak menekültvédelmei rendszerei, ami meg is magyarázza az eltérő megadott menekültstátuszok arányát az egyéni országokban, vagyis valamint a befogadó körülmények meghatározását.11
3 Európai határvédelem-jogi alapok
3.1 Schengen
1985 a Benelux- államok, Franciaország és Németország aláírták a Schengeni megállapodást, amiben meghatározták a közös határok fokozatos leépítését. Öt évvel később létrehozták a Schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt, amiben megszüntették a Schengen-belüli határokon történő személyellenőrzéseket.12 Szintén evvel szükséges lett a Schengen- és nem-Schengen államok közötti határszakaszon harmonizált bevándorlási ellenőrzéseket végezni. Ebben a harmonizáció iránti szándékban megalkották a Schengeni Információs Rendszert (SIS), egy köztagállami rendszer a rendőrség, bevándorlási hivatal és egyéb hatóságoknak megfelelő figyelmeztető jelzések beszerezésének, úgyhogy bűnös emberek határon felfedezése vagy eltűnt emberek utáni keresgélés közösen működhessen.13
Másik dimenziója a Schengennek a VIS (Visa Information System), amiben összekapcsoltathatók az egész Schengeni állomok vízumkiállító hatóságai és az összes külső határátkelőhelyei, így aztán ellenőrizhető hogy kongruens-e a Schengen-zónába belépő vízummal ellátott ember a biometrikus adataival.14 Fontos itten hozzáfűzni a tényt, hogy felderíthetők-is terrorcselekményt elkövető vagy egyéb súlyos bűnös emberek, mivel hozzáfér a rendszer az Europol és másik bűnüldöző hatóságokhoz. A VIS rendszert 2011 kezdetében észak-afrikai konzulátokban kipróbálták, most már viszont az egész világon működik.
Ugyanis Schengennel együtt jár az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, simán Frontex, 2004 létrehozva, aminek fő feladata a harmonizált határigazgatási biztosítása, szintén az Unió belüli szabad mozgás megőrzése. Főleg bírálták a Frontexet különböző a non-refoulement elleni vétség feltevés miatt. A Frontex megteremtése óta jelentősen fejlődött a közös uniós határvédelmi infrastruktúra, mindenekelőtt a Földközi-tengeri tömegi halálesetek óta felgyorsult a Frontex feladatai bővítése, például a Triton/Poseidon operációk kivezetése több uniós tagállamnak személyzet és felszerelés használatával vagy a „fogadóállomások”15 (hotspotok) létrehozása.
A Schengeni megállapodások valamint az EU-szerződésekben találhatók, ugyan az „Európai Unió működéséről szóló szerződés” 66 és 77-es cikkében, például: „66 (2) Az Unió biztosítja a személyek belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét, továbbá a menekültügy, a bevándorlás és a külső határok ellenőrzése terén a tagállamok közötti szolidaritáson alapuló olyan közös politikát alakít ki, amely a harmadik országok állampolgáraival szemben méltányos bánásmódot biztosít. E cím alkalmazásában a hontalan személyeket harmadik ország állampolgárának kell tekinteni.”16. Schengeni ügyekben, az Unióban, mivel igazgatási egyesület, elsődlegesen uniós jognak elsőbbsége van, de eléggé szabadok a tagállamok az igazgatási folyamat végrehajtásban.17 Kiindulópontként pedig szerepelnek a különböző jogi felismerési források, mint Az emberi jogok európai egyezménye vagy az Európai Unió Alapjogi Chartája; ott található 18 cikkében: „A menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény és az 1967. január 31-i jegyzőkönyv rendelkezéseivel, valamint az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel […] összhangban a menedékjogot biztosítani kell.”18. A Frontex és a tagállami hivatalok ez által minden esetben felsőbb uniós jogot – és jelentős nemzetközi emberjogvédő szerződéseket (mindenekelőtt szokásjogi normákat) tisztelniük kell.
3.2 Dublin III /604/2013/EU
A jelenlegi általános érvényű Dublin III rendelet fő célja a menedékfolyamathoz felelős országot határozni, ezáltal még tulajdonképpen a menedékfolyamat előtt található a gyakorlata. Mivel rendelet, az általános uniós eljárásnak természete, hogy minden tagállamban közvetlenül hatékony, szintén az unió szekunderjognak tekinthető. Ezáltal nem módosíthatók, de nem is szükséges nemzeti jogba átültetni. Dublin magja, hogy az az állam felelős a menedékigény megvizsgálásért, amelyik a legfontosabb szerepet játszik a kérő beutazásánál, általában a déli Schengen-határokon helyezkedő államokra tekinthető, mivel azok rendszerint regisztrálják a menedékkérőket.19 Azon kívül is vannak kritériumok, mint különleges folyamatok és felelősségek például a kiskorúak kezelésében.20 Csak egy állam vizsgál egy menedékkérő ügyét, ezért egy menedék jóváhagyás esélyben nem ellenőrizheti más ország az egyedi kérő ügyét.21 Továbbá a Dublin-II-hez összehasonlítva menekülési fenyegetésben lehetséges a letartóztatás. Kérdezhető azonban, hogy érvényes a Dublin-III rendkívüli esetekben, mint a 2015 és 2016 évfolyamatokban, amikor tömegként továbbindultak a migránsok Nyugat-Európa felé Magyarországban történő menedékvizsgálat nélkül, ami viszont szükséges lett volna. Példaként szerepel egy Európai Unió Bírósága (EUB) döntés 2017. Juliusában (C-670/16).22 Lényege, hogy két migráns Horvátországban érkeztek, de továbbengedték a hivatalok nyugati iránti utazásra, amit kihasználták és Ausztriában menedékstátuszt kerestek. Ausztria viszont utalta, hogy Horvátország feladataihoz tartozik a menedékeljárás kezelése. Az EUB döntés jóváhagyta az Ausztriai pert, mivel a Horvátországi felelősségébe tartozott. Ahhoz ellentétébe a német döntés, a Budapesti pályaudvarokon tömegben gyűlt embereknek a határokat nyitni befogadásért az EUB szerint nem jogtalan volt, mivel megengedd ítéleti mozgástért a politikának, főleg európai szolidaritás alapelvével megokolva. Dublin-III ban található a tizenhetedik cikkében: „Mérlegelési záradékok: A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve minden tagállam határozhat úgy, hogy megvizsgálja a valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy által hozzá benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős.”23.24 Migránsok, amelyek mégis Magyarországon át például Németországba továbbutaztak, menedékfolyamati vizsgálat nélkül, ezáltal visszaküldhetők, egy három hónapi határidő betartásában.25
3.3 Befogadási feltételek
3.3.1 2013/32/EU Irányelv
A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló korábbi irányelv átdolgozása jogilag nem közvetlenül hatásos, mivel először nemzeti jogba át kell ültetni az irányelvet. Fő célja a korábbi irányelv módosítása, minthogy homályosan fogalmazták az előtti elvet, ami túl sok szabad helyet felkínált az elv visszaéléssel a standardok egyszerűsítésével, és a kivételek megengedték az országoknak jelentős ellentmondó szabályokat továbbvezetni.26 A jelenlegi irányelv a közös magas standardokat őrzi, ugyan vannak szabályok, amelyek szerint mindenkinek lehetséges legyen maximálisan 10 napon belül hozzáférést a menedékeljáráshoz kapni, akkor is, ha rohamhelyzetek vannak. Annál fogva az eljárás maga nem több mint hat hónapot tarthat. Kiskorú migránsoknak a nemzeti hivataloktól kvalifikált segítőket állítanak. Másképp a jogi eszközökről szóló szabályt átfogalmazták, úgyhogy támogatják a nemzeti bíróságoknál benyújtott pereket, ami eddig sokszor jogi bizonytalanságért nem úgy működött, és számos esetek költségesen az Emberi Jogok Európai Bíróságban döntették.27
3.3.1 2013/33/EU Irányelv
A nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló modifikálás az AEUV 78-ik cikk (2) –f szám által felhatalmazott. Az irányelv megszabályozza a befogadási feltételek tisztázását. Ugyan meghatározza a menedékkérő tájékoztatási jogait, egzisztencia alapért materiális szükségek előkészítését, vagyis a rabság feltételeit, amelyeket nehezítették kiskorúaknak. Legfontosabb célja hogy méltóságteljes befogadási körülményeken belül lehessen a migráns.28 Ehhez is tartózik ingyen jogi tanácsadás, de általánosan nem kizárható a Tranzitzónák alapítása, amint Magyarországon találhatók: „A tagállamok a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban eljárásokat állapíthatnak meg annak érdekében, hogy a tagállam határán vagy tranzitzónáiban döntést hozhassanak […]”29.
[...]
1 https://makronom.de/der-migrationsdruck-aus-afrika-wird-weiter-steigen-22554 (2017.11.17.)
2 https://www.treffpunkteuropa.de/asyl-ungarn-bricht-internationale-standard (2017.11.17)
3 http://www.helsinki.hu/en/draft-law-tramples-asylum-seekers-rights-eu-should-seek-to-halt-plan-to-hold-asylum-seekers-in-transit-zones/ (2017.11.17.)
4 https://www.welt.de/politik/deutschland/article145805102/Innenexperten-zweifeln-am-Sinn-von-Ungarns-Zaun.html (2017.11.17)
5 http://www.spiegel.de/politik/ausland/eugh-zu-fluechtlingen-ungarn-und-slowakei-muessen-menschen-aufnehmen-a-1166314.html (2017. 11.17)
6 http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Pages/Language.aspx?LangID=hng (2017.11.17.).
7 Blanke, Hermann Josef, Arbeitspapier 4 Völkerrecht SS/2017-Internationales System des Menschenrechtsschutzes, Erfurt 2017, 4-5.
8 https://www.bundestag.de/blob/408768/e5632bc349bdd5722303c06481316d7f/wd-2-002-16-pdf-data.pdf (2017.11.17.)
9 Kälin, Universeller Menschenrechtsschutz, Baden-Baden 2013, preambulum-bekezdés 1451 1451.
10 https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98900015.TVR (2017.11.17)
11 Kiss-Batta, Annabella, Migráció a 21. Században, A menekültek befogadása, Debrecen 2016, 49.
12 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:42000A0922(02):hu:HTML (2017.11.18.)
13 Németi Orsolya, Migráció a 21. Században, Schengen sebei, Debrecen 2016, 88-89.
14 http://www.europarl.europa.eu/atyourservice/hu/displayFtu.html?ftuId=FTU_5.12.4.html (2017.11.18.)
15 http://www.europarl.europa.eu/atyourservice/hu/displayFtu.html?ftuId=FTU_5.12.4.html (2017.11.18.)
16 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:12012E/TXT&from=DE (2017.11.20.)
17 Fischer-Lescano: Europäisches Grenzkontrollregime, Heidelberg 2008, 122.
18 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:12012P/TXT&from=DE (2017.11.20.)
19 https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/e-library/docs/ceas-fact-sheets/ceas_factsheet_de.pdf (2017.11.22.)
20 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R0604&from=de (2017.11.22.)
21 https://www.bamf.de/SharedDocs/Anlagen/DE/Publikationen/Broschueren/das-deutsche-asylverfahren.pdf?__blob=publicationFile (2017.11.22).
22 http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d0f130d5e6204540d9484266a49de2d4c7fd5d11.e34KaxiLc3eQc40LaxqMbN4PaNiMe0?text=&docid=193208&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=627405 (2017.11.22.).
23 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R0604&from=de (2017.11.22.)
24 http://bordermonitoring.eu/verein/2015/08/bamf-setzt-dublin-ueberstellungen-von-syrischen-fluechtlingen-aus/ (2017.11.22.)
25 https://www.tagesschau.de/ausland/asyl-eugh-dublin-101.html (2017.11.22.)
26 https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/e-library/docs/ceas-fact-sheets/ceas_factsheet_de.pdf (2017.11.24.)
27 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013L0032&qid=1511518769527&from=EN (2017.11.24.).
28 https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/e-library/docs/ceas-fact-sheets/ceas_factsheet_de.pdf (2017.11.24.).
29 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013L0032 (2017.11.24.)
- Arbeit zitieren
- Martin Böhm (Autor:in), 2018, Az EU határvédelemhez kötődő jogi kérdések a migránsok befogadásával Magyarország példáján, München, GRIN Verlag, https://www.grin.com/document/941241
-
Laden Sie Ihre eigenen Arbeiten hoch! Geld verdienen und iPhone X gewinnen. -
Laden Sie Ihre eigenen Arbeiten hoch! Geld verdienen und iPhone X gewinnen. -
Laden Sie Ihre eigenen Arbeiten hoch! Geld verdienen und iPhone X gewinnen. -
Laden Sie Ihre eigenen Arbeiten hoch! Geld verdienen und iPhone X gewinnen. -
Laden Sie Ihre eigenen Arbeiten hoch! Geld verdienen und iPhone X gewinnen.