Magyarország 1999-ben, harminc országgal együtt írta alá a bolognai
nyilatkozatot, amelyben a csatlakozó országok vállalták, 2010-ig összehangolják
felsőoktatási rendszerüket, és bevezetik a kétciklusú képzést. Tavaly ősszel
Berlinben ezek az országok úgy döntöttek, módosítják a határidőt, már 2005-ben
elindítják az új típusú képzéseket. Hazánkban 2004-ben és 2005-ben még önkéntes
alapon indíthatnak az egyetemek, főiskolák kétciklusú képzéseket, 2006-tól pedig
mindenhol át kell térni az új rendszerre.
A hallgatók előbb - szakterülettől függően hat vagy hét félévig - alapképzésre járnak,
melynek végén egy alapdiplomát úgynevezett Bachelor (BSc, BA stb.) fokozatot
szereznek. Ezzel azonnal munkába állhatnak, de rögtön vagy később tovább is
tanulhatnak, a második ciklusban másfél-két év alatt mesterdiplomát, úgynevezett
Master (MSc, MA stb.) fokozatot szerezhetnek. Ez a mesterfokozat megfelel a
jelenlegi egyetemi diplomának. A képzési folyamat harmadik szintje lehet a doktori
(PhD) fokozat megszerzése.
Jelenleg Magyarországon főiskolai és egyetemi szintű képzések folynak. A főiskolai
oktatásban a gyakorlati jellegű ismeretek kapnak nagyobb szerepet, az egyetemi
képzés elsősorban az elméleti háttérre helyezi a súlyt, és egy-két évvel tovább is tart.
Ezt áthidalni kívánkozik a bolognai rendszer, így az egyes fokozatok egymás után
szerezhetők meg. Ez azonban, sokak szerint túl egysíkú az első 3 éves, BA és Bsc
képzés, túl általános, és nagyon nagy túlképzés lesz ezen a szinten.
A bolognai képzés és a mentést ellátó szakemberek
Talabér János[1], Lantos Veronika[2], Antalóczy Péter[3]
Magyarország 1999-ben, harminc országgal együtt írta alá a bolognai nyilatkozatot, amelyben a csatlakozó országok vállalták, 2010-ig összehangolják felsőoktatási rendszerüket, és bevezetik a kétciklusú képzést. Tavaly ősszel Berlinben ezek az országok úgy döntöttek, módosítják a határidőt, már 2005-ben elindítják az új típusú képzéseket. Hazánkban 2004-ben és 2005-ben még önkéntes alapon indíthatnak az egyetemek, főiskolák kétciklusú képzéseket, 2006-tól pedig mindenhol át kell térni az új rendszerre.
A hallgatók előbb - szakterülettől függően hat vagy hét félévig - alapképzésre járnak, melynek végén egy alapdiplomát úgynevezett Bachelor (BSc, BA stb.) fokozatot szereznek. Ezzel azonnal munkába állhatnak, de rögtön vagy később tovább is tanulhatnak, a második ciklusban másfél-két év alatt mesterdiplomát, úgynevezett Master (MSc, MA stb.) fokozatot szerezhetnek. Ez a mesterfokozat megfelel a jelenlegi egyetemi diplomának. A képzési folyamat harmadik szintje lehet a doktori (PhD) fokozat megszerzése.
Jelenleg Magyarországon főiskolai és egyetemi szintű képzések folynak. A főiskolai oktatásban a gyakorlati jellegű ismeretek kapnak nagyobb szerepet, az egyetemi képzés elsősorban az elméleti háttérre helyezi a súlyt, és egy-két évvel tovább is tart. Ezt áthidalni kívánkozik a bolognai rendszer, így az egyes fokozatok egymás után szerezhetők meg
Az új Felsőoktatási törvény[4], a bolognai egyezménnyel összhangban kimondja, hogy ciklusos képzést csakis egyetemek folytathatnak, sőt megszűnik a főiskola és egyetem szétválasztása. A továbbiakban a felsőoktatás három szintre tagolódik majd:
1. alapkézés (BA, Bsc)
2. mesterképzés (MA, MSc)
3. doktorképzés (PhD, DLA)
Ahhoz, hogy ennek megfeleljen a felsőoktatási intézmény, két dolgot tehet:
1. egyetemmé válik (akkreditál)
2. már meglévő egyetem hatásköre alá olvasztják (takeover)
Az előbbire példa a Színművészeti Főiskola 2000-ben történt egyetemmé válása, utóbbira pedig példa lehet sok egyetem és főiskola kapcsolata, így pl. a Semmelweis Egyetem és az Egészségügyi Főiskola.
[...]
[1] Semmelweis Egyetem EFK Társadalomegészségtani Intézet (óraadó tanár)
[2] jogász, tudományos munkatárs
[3] Károlyi Gáspár Ref. Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar (egyetemi docens)
[4] a cikk megírásakor egyenlőre még a régi Ftv. –be beiktatott 87/A-F paragrafusok iránymutatóak, hatályos 2005. november 1-től